Föld Napja - az év ásványa és ősmaradványa

Az élő természeti értékek mellett fontos, hogy gondoljunk - ne csak a Föld Napján - a körülöttünk lévő élettelen természeti értékekre is, hiszen nélkülük sem a növények, sem az állatok, sem mi nem lennénk itt. A talaj, a víz, a levegő tisztaságának megőrzése alapvető kötelességünk. Az év ásványa és az év ősmaradványa bemutatásával a földtani értékekre hívjuk fel a figyelmet.
A Magyarhoni Földtani Társulat (MFT) 2015 második felében útjára indította az "Év ásványa" és az "Év ősmaradványa" programot. A program célja a földtudományok két pillérének, az ásványoknak és az ősmaradványoknak a népszerűsítése, valamint az ismeretterjesztés.

Az év ásványa a kvarc

A folyók homokjaként és az építkezési sóder kavicsaiként mindenki ismeri. Kemény. Szépségét drágakőváltozatainak hosszú sora jelzi (hegyikristály, ametiszt, rózsakvarc, jáspis, kalcedon). Nélküle nem lenne üveggyártás, kvarcóra, szilícium a számítógépeinkhez, vagy éppen szolárium. Hazánkban sokfelé gyűjthető, szép kristályokként is.

Az év ősmaradványa a barlangi medve

Kevés olyan terület van Európában, ahonnan annyi barlangi medve csontváz került volna elő, mint a Kárpát-medencéből. Ez a grizzly medvénél is nagyobb, mára kihalt mindenevő állat a gyapjas mamut és a gyapjas orrszarvú mellett a jégkorszak emblematikus képviselője. 1672-ben, majd a rákövetkező évben Hain János leírásai és rajzai nyomán két cikk is megjelent „A Kárpátok sárkányairól”. A mai szakemberek számára azonban egyértelmű, hogy ezek a munkák főként barlangi medvék csontjai alapján készültek.