Föld Napja - az év állatai válogatás

Április 22. a Föld Napja. A mai fogyasztói társadalomban különösen fontos üzenete van ennek a világnapnak. Ha nem vigyázunk, akkor gyermekeink és unokáink már nem fogják látni gyönyörű bolygónk megannyi csodáját. Egy sivár, kietlen pusztaságokkal teli Földet akarunk nekik adni? Az év állatait, növényeit különböző szervezetek választják ki, felhívva a figyelmet egy-egy természeti értékünkre.

Állatotthonunk nevelési programjának mottója:

„Amit az ember ismer, azt szereti, amit szeret, azt védi”

Ennek jegyében a Föld Napja alkalmából összegyűjtöttük az év állatait, hogy egy kicsit közelebbről megismerhessük őket. Egy másik válogatásban pedig az év növényeit is bemutatjuk.

Az év emlőse a mogyorós pele (Muscardinus avellanarius)

Az állat fej-törzs-hossza 6,5-8,5 centiméter, farokhossza 6,5-7,8 centiméter. Testtömege 15-25 gramm (téli alvás előtt 35-43 gramm). Bundája vöröses-szürkés sárga, hasi része világosabb. Mancsa párnázott, hogy az ágakon futva jól meg tudjon kapaszkodni. Dúsan szőrözött farka különbözteti meg a hasonló nagyságú egerektől. Füle lekerekített, viszonylag kicsi. Feltűnően nagy fekete szeme az állat éjszakai életmódjára utal.

A legkülönfélébb erdők, cserjések, parkok lakója. A lakhelyéhez nagyon ragaszkodik, a nőstények mintegy 100 méter sugarú körben mozognak, a hímek kicsit nagyobb területet járnak be. A bokrok között keresik magvakból, bogyókból, rügyekből, gyümölcsökből álló táplálékukat, tavasszal rovarokat és azok lárváit is elfogyasztják. Éjszakai állat, téli álmot alszik. Átlagosan mintegy 4 évig él. Vemhességük 22-24 napig tart, melynek végén 2-7 utód születik, évente 1-3 alkalommal szül egy nőstény. A kicsik szeme 18 napos korban nyílik ki, 40 napos korukig anyjuk mellett maradnak.

Ellenségei: menyét, hermelin, baglyok. Mérsékelten veszélyeztett faj, az élőhely csökkenése, téli álomból való felzavarása, a téli nagy hőmérséklet ingadozások a legfőbb veszélyeztető tényezők.

Eszmei értéke: 50.000 Ft.

Az év madara a tengelic (Carduelis carduelis)

A pintyfélékhez tartozó, egyedi színezetű madár. A sík és dombvidékek mellett kertekben, parkokban, utcai fasorokban is költ. A madáretetők és -itatók rendszeres vendége.

Vékony növényi szálakból álló, szőrrel bélelt fészkét fák, magasabb bokrok lombkoronájának szélére építi, fehér gyapjúszálak kihelyezésével segíthetjük tavasszal. Évente két-három fészekaljat is nevel, alkalmanként 4-5 tojást rak, melyeken a tojó 12-13 napig kotlik, közben a hím eteti.

A kirepülési idő 14-15 nap. 

A fiatalok könnyen megkülönböztethetők a felnőtt madaraktól, tollazatuk még nem olyan színes, a fej piros szalagja még nem jelent meg.

Apró gyommagvakkal táplálkozik, fiókái étrendjét bogarakkal és hernyókkal egészíti ki. Védett madár, eszmei értéke 25.000 Ft.

Az év kétéltűje a mocsári béka (Rana arvalis)

A mocsári béka a valódibéka-félék (Ranidae) családjába tartozik, ezen belül a barna- vagy bajszosbékák csoportjába.

A többi barna békától a hosszú hátsó lába különbözteti meg, nászidőszakban a hímek pompás két nászruhát öltenek, ekkor semmilyen más békával nem téveszthetők össze.

A nedves, de nem magasan fekvő élőhelyekhez, erdőségekhez kötődik. Kifejlett korában a szárazföldön tartózkodik. Éjszaka és esős időben, vagy a hajnali harmattól nedves növényzetben vadászik. Gerinctelen állatokkal táplálkozik. Hangjuk viszonylag halk, rövid tülkölésük vége pukkan, de a sok hím együttesen nagy zajt tud csapni. A legkisebb zavarásra is a víz alá merülnek. Gömbölyű petecsomóikat a nőstények a sekély víz fenekére tapasztják, az ebihalak két hét alatt kelnek ki, algákkal táplálkoznak.

Május végén-júniusban, körülbelül 1,5 cm-es békákká alakulnak át. Magyarországon minden kétéltű és hüllő védett! A mocsári béka eszmei értéke 50.000 Ft egyedenként.

Minden mocsári békával, kétéltűvel és hüllővel kapcsolatos észlelést (lehetőleg fényképpel) az Országos Kétéltű- és Hüllőtérképezés Program honlapjára (herpterkep.mme.hu) lehet feltölteni. A feltöltött észlelések révén pontosabb képet kaphatunk hazánk kétéltűinek és hüllőinek természetvédelmi helyzetéről.

Az év halfaja a harcsa (Silurus granis)

Halfaunánk legnagyobb képviselője, egyes példányai meghaladják a két métert és a 100 kilogrammos súlyt. Nem védett, gazdasági értéke is jelentős.

Megtalálható minden olyan folyóban és állóvízben, ahol előfordulnak mély, gödrös részek, bedőlt fák, kőrakások, amelyek árnyékában a ragadozó biztosan rejtőzhet. Feje nagy, hát-hasi irányban erősen lapított. Száján a felső ajakon, a szájszeglet közelében 2 hosszú, alul 4 rövidebb bajuszszálat találunk. Oxigénigénye alacsony és a vizek szennyezését aránylag jól elviseli. Társasan, a fenék közelében él, 5-20 fős csoportokban. Mindig lesből, főként éjjel támadó ragadozó. Kisebb példányai hallal, rákokkal, piócákkal, puhatestűekkel táplálkoznak, a nagyobbak vízközelben élő kétéltűeket, emlősöket, vízimadarakat is zsákmányolnak. Az ívóhelyen a hím testével körülfonja a nőstény hastájékát és kipréseli belőle az ikrákat, amelyeket nyomban megtermékenyít. Ivadékgondozó faj, az ikrák lerakása után a hím a vízinövényekből álló fészket körülbelül 3 hétig, az ivadék kikeléséig őrzi.

Az év rovara a nagy szarvasbogár (Lucanus cervus)

A nagy szarvasbogár alapszíne sötétbarna, a rágók rendszerint vörösesek, és a szárnyfedőkön is találkozhatunk ilyen árnyalattal. A hím és a nőstény erősen különbözik méretében, a hímek 4-10 centiméteresek, megnyúlt, erős, 1-2 cm-es rágójuk van, a nőstényeknek nincs ilyen nagy rágója, 3-5 centiméteresek.

Védett faj, eszmei értéke 10.000 Ft. A legfőbb veszélyt a fajra a élőhely megszűnése, feldarabolódása, az idős fák kivágása jelenti. Xilofág faj, a kifejlett rovarok a fák nedveit szopogatják, de táplálék nélkül is elvannak, legfőbb feladatuk a szaporodás, 2-4 hétig élnek mindössze.

Lárváik, a pajorok, eleinte földrögöt, később a fák korhadékát fogyasztják. A legkedveltebb fa számára a tölgy, de körtefán, fűzfán is találkozhatunk vele.