Az év fajai 2019

A különböző természetvédelmi szervezetek minden évben meghirdetik saját területükön az év faját. A célja ennek a kezdeményezésnek, hogy a társadalom tagjaival jobban megismertessük természeti értékeinket, közelebb hozzunk egy-egy állatot, növényt. Amit megismer az ember, azt már védeni is fogja. Mi is bemutatjuk ezeket a fajokat.

2019. év emlőse az eurázsiai hiúz (Lynx lynx)

Ez a macskaféle hazánkban főleg a Zemplénben és az Aggteleki karszton található meg, de állandó, jelentős létszámú populációról nem beszélhetünk, mivel nem áll rendelkezésére olyan nagy kiterjedésű, erdőgazdálkodástól mentes, háborítatlan erdőség, melyben egy nagyobb állomány megtalálná életfeltételeit. Hazánkban 1988 óta fokozottan védett, természetvédelmi értéke 500 000 Ft. Aktív ragadozó, különféle madarak, kisrágcsálók éppúgy szerepelnek étlapján, mint őzek, rókakölykök, szarvasborjak vagy vadmalacok. Magányosan élő állat, változatos méretű, 10-100 négyzetkilométer kiterjedésű területet birtokol. A terület központjában, földi üregekben vagy sziklahasadékokban rendezi be vackát. A párok csak a párzási időszakban, január és április között vannak együtt. A vemhességi idő 70 nap, az utódok száma ellésenként 2-3 szokott lenni.

         

A kölykök 2-3 éves korukban válnak ivaréretté. Várható élettartamuk vadon 10-12 év. Elterjedési területe:

 

2019. év madara a gólyatöcs (Himantopus himantopus)

Régebbi, népies nevén székigólya. Ez a faj a sekély szikes tavakat, öntésterületeket kedveli, ahol vízi rovarokat és más gerincteleneket, alacsonyabb rendű rákokat szedeget össze a víz színéről és a parti iszapfelületről. Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 Ft. A gulipánfélék családjába tartozó faj. Gólyára emlékeztető, fekete-fehér színű, hosszú lábú, egyenes csőrű partimadár.

Főleg szikeseken, nedves réteken, elöntéseken, belvizeken lehet megfigyelni. Kopár, sekély vízborítású helyeken, laza telepeket alkotva és egyesével is költ, hazánkban gyakran a gulipán társaságában. Fészkét úgy alakítja ki, hogy lehetőség szerint víz vegye körül és alacsony növényzet is borítsa a környékét. Magyarországon rendszeres fészkelő. A költőpárok száma azonban nem haladja meg az ezret.

Szikes tavak szigetein, víz közelében telepesen, a talajra készíti fészkét.

Fészekalja 3-5 darab 44 milliméteres tojásból áll, melyen 25-26 napig kotlanak felváltva a szülők.

A fiókák 28-32 nap múlva repülnek ki. Évente egyszer rak fészket, a fiókák fészekhagyók. Vonuló faj. Március-áprilisban érkezik meg Afrikából és a költési időszak végén korán útra kel, többségük augusztusban el is hagyja hazánkat. Elterjedési területe:

 

2019. év kétéltűje a foltos szalamandra (Salamandra salamandra)

Ez a látványos faj az öreg lomberdőket és azon belül is a nyirkosabb, sötétebb, mély szakadékokat, lehetőleg vízzel telt patakmedrek közelségét kedveli. Erdőtípus tekintetében főleg bükkösökben és gyertyános tölgyesekben találkozhatunk vele. Védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft. A kifejlett szalamandra különféle rovarokkal, meztelen csigákkal, százlábúakkal, ászkákkal és férgekkel táplálkozik. Tiszta vizű patakok és csermelyek környékén, elsősorban lomberdőkben él. Az állatok kora tavasszal előbújnak telelőhelyükről (fagymentes természetes üregekből), ahol nemritkán csoportosan vészelik át a téli időszakot. Kedveli a sűrű növényzetű, mohával borított, bokrokkal, cserjékkel és kövekkel tarkított lejtőket, valamint az öreg lomberdőket, ahol sok a kidőlt fa és farönk. Általában éjjel aktív, de nagyobb esők után nappal is előbújik. Elevenszülő. Elterjedési területe:

 

2019. év hala a vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrophthalmus)

Az egyik legszebb hazai halunk. Kimondottan az állóvizeket és a lassú vízfolyásokat kedveli, lápokban, mocsarakban, holtmedrekben, csatornákban, a lassabb folyóvizek parti zónájában figyelhetjük meg kisebb-nagyobb csapatait, amint a vízfelszín közelében úszkálnak. Mindenevő faj. Különféle vízinövényeket, azok törmelékeit, magvakat, férgeket, rovarlárvákat, alsórendű rákokat fogyaszt. Áprilisban, májusban 15-18 fokos hőmérsékleten ívik, a növényekkel borított részeken. A nőstény 100.000-150.000, 1,5 mm átmérőjű ikrát rak. Háromnyaras korában ivarérett.

 

2019. év rovara a havasi cincér (Rosalia alpina)

A havasi cincér 1982 óta védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft. A Duna-Ipoly Nemzeti Park címerállata. A havasi cincér dombságok és középhegységek öreg lomberdeiben található meg (nevével ellentétben tehát nem a "havasok" lakója). Közép-Európában bükkön él, délen kőrisen, dión és gyertyánon is. A hím csápja hosszabb, mint a teste, a nőstényé körülbelül testhosszúságú.

A nőstény elhalt, de napsütötte bükktörzsek meglazult kérge alá rakja petéit. A lárvák több év múlva néhány centiméter mélyen a törzs felszíne alatt bábozódnak be.

Az imágók júniustól szeptemberig láthatók bükkfarakásokon, elhalt bükkfákon. A hímek a nappali forróságban különösen aktívak, és hevesen védelmezik a területüket. Ilyenkor repülnek is. A nőstények kevésbé mozgékonyak. Az imágók zavarás esetén cirpelő hangot adnak ki úgy, hogy az előtor és a középtor egymást átfedő recézett felületeit összedörzsölik.

 

2019. év vízi makrogerinctelen állata a Kecskerák (Pontastacus leptodactylus)

Magyarország rákfaunájában jelenleg három őshonos és több idegenhonos, inváziós fajról van tudomásunk. A kecskerák természetvédelmi oltalom alatt áll, természetvédelmi értéke 50 000 Ft. Egykoron mindhárom őshonos faj, a folyami rák (Astacus astacus), a kecskerák és a kövirák (Austropotamobius torrentium) a jelenleginél jóval nagyobb elterjedésű volt hazánkban, azonban a folyószabályozások, a vízterek elszennyeződése, a rákpestis és az inváziós fajok terjedése miatt állományuk jelentősen lecsökkent. A kecskerák mindenevő, táplálékát főleg férgek, csigék és kagylók alkotják, de egyéb állatokat, sőt dögöt is fogyaszt. A kecskeráknak nincs szabadon úszó lárvája. A lárvák már a petében szinte teljesen kész rákocskákká fejlődnek, és rövid idő múlva önálló életet kezdenek.

 

2019. év vadvirága a magyar zergevirág (Doronicum hungaricum)

A száraz, nyílt tölgyesek, erdőszegélyek növényfaja elsősorban a Vértesben, a Mátrában és a Bükkben fordul elő. 1982 óta védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.

Karsztbokorerdők, száraz tölgyesek és pusztafüves lejtők, sziki tölgyesek jellemző faja. Áprilistól júniusig virágzik. Tőlevelei a virágzás után hajtanak ki. Magassága 25-55 centiméter.

 

2019. év fája a sajmeggy (Cerasus mahaleb)

A sajmeggy, vagy más néven törökmeggy kistermetű fa, középhegységi bokorerdőkben fordul elő, kedvelt vadgyümölcs. Régebben fáját pipaszárak, sétapálcák készítésére használták, de termése ma is szesz- és likőralapanyag.

 

2019. év gombája a Bronzos vargánya (Boletus aereus)

Magyar nevét a sötétbarna kalapon lévő bronzszínű foltokról kapta. A vargányákra jellemzően húsa fehér, és ennek színe nem is változik az egyedfejlődés során. Kiváló ízű csemegegomba. Meleg lomberdőkben található meg, ahol különböző fafajokkal (tölgy, bükk, gesztenye, stb.) alkot gyökérkapcsoltságot. Nyáron és ősszel terem.

 

2019. év egyedi fája a havi-hegyi mandulafa

Ez a fa, egy csavarodott törzsű, több mint 100 éves fa, ami a Havi-hegy csúcsán álló, pécsi Havas Boldogasszony-templomnál fogadja az érkezőket.

 

2019. év ősmaradványa a Komlosaurus carbonis

A Komlosaurus egy 1,5-2 méteres magasságra növő ragadozó dinoszaurusz volt. Mintegy 200 millió évvel ezelőtt élt többek között a Mecsek területén. A múlt század közepétől több alkalommal is találkoztak a kutatók lábnyomaival, de először csak 1983-ban jelent meg leírás erről az őshüllőről.

A győztes dínónak, amelynek ez idáig megkövesedett lábnyomain kívül még egyetlen porcikáját sem találták meg, külön Facebook oldala is van Komlosaurus carbonis néven.

 

2019. év ásványa a galenit

A galenit egy úgynevezett szulfidásvány. Gyakori és fontos ólomtartalmú ércásvány, de az ólom mellett gyakran nyernek ki belőle ezüstöt is. Főleg akkor keletkezik, amikor a földkéregben a forró oldatok magasabb szintre emelkednek.

Puha és súlyos anyag. Ha egy egyliteres vizeskancsóba galenitet tennék az a mérlegen 7,6 kg-ot nyomna. Jellemzően kocka rácsszerkezetű. Könnyen hasad. Már kisebb kalapács ütésre is apró téglatestekre esik szét. Színe szürke és eredetileg csillogó, de levegővel érintkezve gyorsan elveszti fényét.

Magyarországon a Velencei-hegységben és a Mátrában vannak ismert és korábban bányászott telepei.

Kémiai megnevezése: ólom-szulfid

Képlete: PbS

Keménysége: 2,5 Mohs