Állatvédelmi Konferencián jártunk

Végh Ákos állatorvos, a MÁÁT elnöke szerint Magyarországon nagy szükség van egy olyan civil szervezetre, amely szakmai és tudományos módszerek segítségével keresi a választ a társadalom által a legtöbbször érzelmi alapon feltett állatvédelmi kérdésekre.

A társaság fontos feladatának tekinti, hogy szakmai állásfoglalásokat dolgozzon ki a társadalom érdeklődését kiváltó állatvédelmi kérdésekben, illetve konkrét – legfőképpen az állatkínzást érintő – esetek kapcsán.

Az egyesület alelnöke Fodor Kinga egyetemi adjunktus, az állatvédelem tantárgy felelőse a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karán, a titkár Pallós László országos állatvédelmi főfelügyelő. Az elnökség tagja többek közt Papp Endre, a nyíregyházi állatkert igazgatóhelyettese és állatorvosa, Plachy Melinda, a fővárosi és Pest megyei kormányhivatal állatvédelmi felügyelője, valamint Tőzsér János egyetemi tanár, a Szent István Egyetem Állattenyésztés-tudományi Intézetének igazgatója.

A rendezvényen közel 100 résztvevő volt, akik mindannyian CD-n megkapták az előadások összefoglalóját.

A megnyitót Dr. Végh Ákos, a Társaság elnöke tartotta.

A magyar állatvédelemben sok civil fennen hangoztatja, hogy nem érdeklik a törvényi előírások – ők állatokat mentenek. A szakmai háttér teljes hiánya biztosan jó az állatoknak? (Lásd utcai macskaetetés szeretetből, sajnálatból és következményei.)

Nem csak az az állatkínzás ha éheztetjük az állatot, de az is, ha túletetjük és emiatt szívelégtelenségben meghal!

Dr. Végh Ákos kiemelte, hogy a megelőzés a nevelés alapvető fontosságú.

Metzger Szilvia – Az állatvédelem jogi szabályozásának lehetőségei

Az állatkínzás értelmezése, jogi szabályozása, szankcionálása

Az előadásban a következő kérdésekre kaptunk választ: Lehetnek-e az állatoknak jogaik? Érvek és ellenérvek. A törvényhozónak állást kell foglalnia. Ha mi megkerüljük a jogszabályokat, akkor mit közvetítünk az embereknek?

Az előadó tisztázta a következő fogalmakat:

Állatkínzás a Btk.-ban

Bántalmazás

Bánásmód – ismétlődő, folyamat jellegű

Elűzés (csak az állattartó követheti el!)

Orvvadászat

Orvhalászat

Öröklődő betegségben szenvedő állat tenyésztése, szaporítása önmagában nem büntethető, de ha más tényállás feltételét kielégíti, akkor igyen

2 év alatt 77 feljelentésből 32 vádemelés ebből 18 esetben mondták ki az állatkínzást.

Bűncselekmény megvalósulásának feltétele: indokolatlan, maradandó károsodást, pusztulást okoz, vagy arra alkalmas.

Bírói mérlegelés: eset minden körülménye, társadalmi felfogás (erre lehet hatása a civil állatvédőknek, a társadalomnak!)

2013. július 1-től változások a BTK-ban:

A bűncselekmény tárgya a környezet és természet károsítás lesz.

A veszélyes állat és minden emlősállat elűzése is bűncselekmény lesz.

A minősített esetben (a klasszikus esetet úgy követi el, hogy az állatnak különös szenvedést okoz) 3 évnél súlyosabb szabadságvesztés is kiróható.

 

Dr. Lorászkó Gábor – igazságügyi szakértő - Az állatkínzás tényállásának gyakorlata

Az érintett témák:

Az állatorvosi vizsgálat szerepe, adatgyűjtés, tények rögzítése, hogy később is igazolható legyen.

Előítélet nélkül kell a helyszínen dolgozni

Szakmai tapasztalattal (a sérülés tényleg csak állatkínzásból eredhet??)

ADATGYŰJTÉS (az állítások, szakértői vélemények később is igazolhatóak legyenek)

Környezet alapos áttekintése

Néhány esettanulmányon keresztül mutatta be az igazságügyi szakértő munkáját:

Nagy marák esete: szeretetből tartotta az állatokat a tulajdonos, de a túlszaporulat miatt áldatlan állapot alakult ki, 150 nagytestű rágcsáló volt egy családi ház udvarán – a hatóság ott hagyta őket, mert nem lehet őket lehelyezni, vagy inkább lett volna belőlük oroszlán eledel??? A tulajdonos természetesen szankcionálva lett és később visszaellenőrzik.

 

Dr. Fodor Kinga – Az állatok fájdalmának, szenvedésének felismerése, mértékének megítélése

Szakmai háttér nélkül megítélhető a fájdalom?

Tengeri malac kontra kaméleon (előbbi már egyszerű kézbevételnél is visít, a másiknak leszakadt a fél arca és csak a belső remegése jelezte a fájdalmát)

A fájdalom állatokon történő felismerése nehéz:

1. állatfajok közötti óriási különbség

2. környezet befolyásoló szerepe

3. aktuális gazdasági és politikai helyzet (szülő nő kiabál vagy nem – Olaszország, Kenya), a nővér előbb ad fájdalomcsillapítót az apának, mint a szülő nőnek

Szakmai háttér nélkül téves következtetésekre juthatunk: macska és görény párzása (az ovuláció feltétele az erőszakos párzás)

Az embernél fokozza a fájdalmat a szégyenérzet – az állatot, ha természetellenes helyzetben rögzítjük, ugyanez történik.

Beszélhetünk-e lelki fájdalomról az állatoknál: az állat kitétele, elhagyása kapcsán??? Egyértelműen - az állatnál testi tünetek is jelentkezni fognak.

Szimuláció felismerése, megítélése laikus számára nem lehetséges.

Az emberi fájdalomhoz képesti viszonyítási alap, valamint a szakértelem hiánya sok esetben téves következtetésekhez vezet!!

 

Dr. Jurkovich Viktor – Gazdasági haszonállatokkal szemben alkalmazott állatkínzó bánásmódok és ezek súlyosságának megítélése

A direkt állatkínzás egyértelmű, de vannak és sokkal gyakrabban indirekt esetek, amikor fizikai ráhatás, vagy mulasztás történik:

- állatszállítás közben

- vágóhídon

- az állat tartási helyén

A technológia javítása sok esetben már megszűnteti az állatkínzást.

Mi az indokolatlan? A gazdasági haszon érdekében elfogadható a maradandó egészségkárosodás? Az egyedi vagy az állomány színtű állatkínzás az elítélendő, hol van a mérték határ?

Energiahiányos állapot hajlamosít más megbetegedésekre – bizonyíthatóság!!

Mindent nem lehet a profitnak alárendelni.

A nem megfelelő állatjóllét a profit csökkenéshez vezet, de megérti ezt a gazda? Nem pénzveszteség éri, hanem nem termelődik meg az adott profit.

A termelés teljes folyamatában kell az állatvédelmi szempontoknak érvényesülnie!

Módszerek:

Animal-based mérések

Welfare Quality (4 alapelv, 12 kritérium, az összkép a fontos)

Telepen dolgozók felvilágosítása, képzése elengedhetetlen!!

Dr. Zöldág László: Az öröklődő betegségben szenvedő állatok állatvédelmi megítélése

Állatvédelmi szempontok: manifesztáció

•Nincs klinikai tünet:

–Méhen belüli korai embrionális elhalás és felszívódás: nincs állatvédelmi jelentősége.

–A természetes szelekció része (észrevétlen marad).

•Klinikai tünetekkel jár:

–Vetélés: az anyaállat számára fölösleges fájdalom és szövődmények.

–Ellés körüli elhullás: mind a megszületett utód, mind az anyaállat számára nem kívánatos következmények, szövődmények.

–Növendékkori elhullás: Az utód számára szenvedés, fájdalomérzet.

–Ivarérettség elérése és késői felnőttkori elhullás:

•Utódok nemzésével a mutáció terjeszthető.

•Állandó gyógykezelések, műtétek, más beavatkozások, szenvedés.

Az öröklődő betegségek klinikai csoportosítása (kutyákban 50 ilyen van!!!)

•Daganatos betegségek.

•Immunrendszeri betegségek (allergiák, autoimmun betegségek, immunelégtelenségi kórképek).

•Anyagcsere betegségek (lysosoma tárolási betegségek, enzimdefektusok).

•Izom- és csontrendszer betegségei (dysplasiák, dystrophiák)

•Központi (és perifériás) idegrendszer betegségei (epilepszia, narcolepsia).

•Más szervek, szervrendszerek (vérkeringés, szív, szem, ivarszervek, vese, kültakaró, endokrin szervek stb.) betegségei.

Merle szín öröklődése: a homozigóta (fehér) egyedek genetikailag terheltek, a heterozigóták (cifrák) nem. Tudja ezt egy laikus, aki megveszi az állatot??? Melyik mudi tenyésztő fogja a 6 kölyökből a 2 homozigótát kivenni, nem tovább adni, tovább tenyészteni???

Diszplázia: a menhelyek tele vannak diszpláziás német juhászokkal és keverékeikkel, a felelőtlen szaporítás eredményeként!

 

Dr. Kiss Sándor – Pest megyei hatósági főállatorvos

Kedvtelésből tartott állatokkal szemben alkalmazott állatkínzások és ezek súlyosságának megítélése

Esettanulmányokat láthattunk, szörnyű, megdöbbentő képekkel

Nagy marák

Inárcs – Új lengyel – Dabas – Állatvédő vagy állatkínzó?! 4 év után büntető eljárás, 2 rendbeli állatkínzás ügyében 9 hónapi felfüggesztett fogházbüntetés

Állatorvosok felelőssége – tiltott állatorvosi tevékenység

Dr. Csányi Sándor: Vadászat megítélése az állatvédelemben

Az előadó beszélt a vadászat és a vadgazdálkodás megítéléséről, az ezzel kapcsolatos jogi háttérről. Kiemelte az állatvédelem és a természetvédelem közti hasonlóságokat és különbségeket. Ismertette a hazai helyzetet.

Dr. Végh Ákos: Állami szervek és civil állatvédők az állatkínzások megelőzésében

Jegyzők elfelejtik: joguk van az állattartás egyedi szabályozására!

Helyszínen nem lehet kimondani, hogy állatkínzás történt-e vagy sem!

Szűrés

•Önkormányzat

•Állatvédelmi őrszolgálat

Kivizsgálás

•ÉBÁI

•Szolgáltató állatorvos

Döntés a bűncselekményről

•Rendőri és igazságszolgáltató szervek

•Szakértő

 

Dr. Fodor Kinga: A kritikus területek állatvédelmi megítálése - A kommunikáció fontossága

Honnan szerzi be az infokat az állattartó??  Internet – FB oldalak fontos szerepe!!!

Miért tud terjedni a hülyeség?

Helvécia  - 200 oltatlan kutya – Civil állatvédők kérdése: miért nem vitték el őket azonnal? A szakember kérdése: Mi a helyzet a járványügyi problémákkal, egyik állat sem kapott oltást, köztük már a szemle alapján is sok volt a beteg. Tényleg, jó, ha az esetleges fertőzéseket széthordjuk 8-10 menhelyre??

Székkutas: A hatóság, a szakember nyilatkozatát a média másképp tálalja, kivág belőle, a kiemelt rész, már nem ugyanazt jelenti.

Törvények vannak, jók is, a kérdés, mennyire tudjuk betartatni őket!!

Vitás témák – kritikus területek

Kóbor kutyák és kilövésük: A gazda nyilatkozata: „szegénykémnek egy hibája volt, hogy űzte a vadat”….

Vaddisznók és kilövésük

3000 ha terület 100 vaddisznót képes eltartani: 30 koca, 10 kan és 60 süldő (4 malac/koca, 10 % elhullás)

2. év                *4

3. év                *8

4. év                *16      az eredmény: 218 koca és 198 kan, nem fognak a területen megmaradni, kimennek a mezőgazdasági területre, a városba, élelmet keresni

Az ivartalanítás költsége

10 kg-os tacskó esetében 22000 FT

Az állat, ha csak 12 évig él, akkor

Etetés

Állatorvosi ellátás

Tartás

                                   után kb. 1,2 millió forintot fizet ki az állattartó

Ennek a 22000 Ft az 1,8 %-a!

És itt még nem számoltunk a 12 év alatt a 22 ivarzáskor, elléskor felmerülő plusz költésgekkel!!!

Ha valaki az állat tartási költségének alig 2 %-át nem tudja fedezni, tényleg alkalmas állattartásra? Nem akarja vagy nem tudja fizetni?? Nem mindegy!